Falstaff

„Azért kezdtem bele a Falstaff megkomponálásába, hogy eltöltsem az időt. Nincsenek elgondolásaim, terveim, ismétlem, csak az időt töltöm! Semmi egyéb!”

Így ír Verdi, aki egész életében tartott attól, hogy vígoperát komponáljon. Végül ez lett élete utolsó színpadi munkája és talán legnagyobb sikere is. Az ősbemutatón Milánóban minden felvonás után a függöny elé hívták, sőt, több részt megismételtettek a darabból.

Verdi maga mögött hagyta az olasz opera sablonjait és a vígopera műfajától is független, forradalmian új stílusú darabot írt. A történet két Shakespeare-színmű, A windsori víg nők és a IV. Henrik alapján íródott, főhőse pedig Sir John Falstaff, egy kövér, élvhajhász lovag a 15. századi Angliából. Felbukkannak még féltékeny férjek, cselszövő asszonyok, kocsmatöltelékek, tündérek, nimfák, sellők, valamint egy álmenyasszony és egy igazi is.

Fordulatos, vérre menő komédia ez féltékenységről, szerelmi vágyról és az emberi természet robbanékonyságáról

„Negyven éve keresek egy jó vígopera-librettót…” – írja Verdi. Hálásak lehetünk a sorsnak, hogy megtalálta.