
A magyar himnusztól a Szomorú vasárnapig – Parasztopera
Anna Karenina, Borisz Davidovics síremléke, Hair – ezekben a darabokban találkozhat a vajdasági közönség László Judittal, az Újvidéki Színház színésznőjével. Az utóbbi hetekben azonban már a Szegedi Nemzetiben készül a Parasztopera bemutatójára. A vajdasági magyar színházi szféráról és a szegedi koprodukcióval kapcsolatos első benyomásairól is mesélt. A Parasztopera Pintér Béla legnépszerűbb...
Tovább
Fix kottaanyag mellett színészileg megőrizhetem a szabadságomat
„Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” – mondta Pintér Béla a Parasztoperáról, melyben Bognár Anna az édesanyát fogja alakítani. Úgy véli, az a legszebb az előadásban, hogy egyaránt megnevettet és megríkat. A próbák sűrűjében vagytok épp. Emlékszel még, mi volt az első reakciód, mikor felkértek az anya szerepére, mi motivált akkor? Amikor megkerestek egy...
Tovább
Tükröt tart ez a társadalomnak. Minden benne van, ami a való életben is
Az Akadémián is egy osztályba jártak, majd mindketten az Újvidéki Színháznál kezdtek dolgozni. Pongó Gábor családfőt, Huszta Dániel szentatyát próbál éppen. Élvezik a környezetváltozást, kedvelik az új embereket az ügyelőktől a színészekig. Gábor, most debütáltál rendezőként a Magyar Drámaíró Versenyen. Rögtön első helyet zsebeltél be, amihez ezúton is gratulálok. Hogyan zajlik ez a...
Tovább
Közönségtalálkozó
Darvas Benedek – Pintér Béla: Parasztopera című népies-zenés krimiballadájának bemutatójához kapcsolódóan, a Szegedi Nemzeti Színház 2020. március 13-i premierjét megelőzően Időpont: 2020. március 4. (szerda) 16.30 Helyszín: Somogyi-könyvtár, 1. emeleti folyóiratolvasó Résztvevők: Keresztes Attila rendező, valamint a darab ÖSSZES szereplője Moderátor: Almádi Róbert, a Návay Lajos Szakgimnázium...
Tovább
Egy könnyűvérű nő szenvedései
Legutóbbi szegedi szereplése során forradalmárként láthattuk, Zinaida Mihajlovna Meisnert alakította, most a Parasztopera Tündérkéje van soron. Elor Eminával pályakezdésről, elismerésekről, rendezői határozottságról beszélgettünk. Az Újvidéki Színház tagja vagy az egyetem vége óta. Rengetegszer díjazott a közönség és a szakma is az évek során. A POSZT-on Kokan Mladenovic Opera ultima című...
Tovább
A virágok helyett a színpadot választotta
KRUPP BENCE, A FIATAL, NYERS SZÍNÉSZ Második évadát tölti Szegeden. A Kaposvári Egyetemen szerzett színészi diplomát, de az útja nem volt épp egyenes. Csak márciusban lesz 30 éves, nem sokkal előtte játszotta el első igazi főszerepét Ludas Matyit. A gyerekeknek szánt produkció szép sikerrel megy. Egy hétköznapi dupla előadás után a színházi büfében ültünk le Krupp Bencével. A teljes cikk a...
Tovább
“Hiába értékes a tanulság, ha a néző alszik” – interjú Mohácsi Jánossal és Mohácsi Istvánnal
Szent Johanna történetét többször, többféleképpen feldolgozták már – gondoljunk akár könyvre, akár filmre, vagy éppen színdarabra -, ezúttal a Mohácsi-testvérek tolmácsolásában nézhetjük meg a tizenkilenc évesen máglyahalált halt lány élettörténetét. Mohácsi János rendezővel és Mohácsi István íróval a próbák alatt beszélgettünk. A cikk teljes terjedelmében a deszkavizio.hu oldalon olvasható, itt....
Tovább
Máglyahalál a Monty Python stílusában – beszélgetés Mohácsi János rendezővel a szegedi Johannáról
Az európai kultúrkörben néhány névnek megvan a jelentése, Johanna kapcsán legtöbbünknek alighanem elsőre Jeanne d’ Arc, az orléans-i szűz jut eszébe. Az az egyszerű parasztlány, aki a százéves háborúban hadvezér lett, de boszorkánysággal vádolták meg és 1431-ben, 19 évesen máglyára küldték. Csaknem 500 évvel később, 1920-ban viszont szentté avatták. A darabot a Mohácsi testvérek jegyzik, az író...
Tovább
BÖHM ÚR, AKIT MÁRIÁSS JÓZSEFNEK HÍVTAK,
s aki a Meixler József nevet kapta, 100 esztendővel ezelőtt, 1920. február 23–án született. Eredetileg jogásznak készült, e tervét a II. Világháború húzta keresztül. Major Tamás bíztatására lett színész; a pesti Színházban, a Vidám Színpadon és a győri Kisfaludy–színházban töltött évtizedek után Lendvay Ferenc, a szegedi színház egykori legendás igazgatója hívta Szegedre 1969–ben, s a mi „kőszívű”...
Tovább