Iván, a rettentő

Fordította: Elbert János

Moszkva a harmincas években. Egy eldugott társbérlet emeleti szobájában Tyimofejev, a bogaras feltaláló egy időgép összeszerelésén dolgozik. A szomszédban bömböl a rádió, és a propaganda monoton szólamait hallgatva hősünk elszundikál. Valóságosnak tűnő rémálmok sorjáznak elé: lehallgatják, betörnek hozzá, tetejébe a házsártos házmester, Bunsa-Koreckij is betoppan, hogy valami ürüggyel feljelentse. Micsoda szerencse, hogy az időgép véletlenül beindul, és Bunsa egycsapásra a XVI. században találja magát, Rettegett Iván korában! Az már kevésbé szerencsés, hogy ezzel egy időben Rettegett Iván orosz cár nemes egyszerűséggel átsétál a XX. századi moszkvai albérletbe. Az pedig már a sors fintora, hogy minden idők legkegyetlenebb cárja és házmestere a megszólalásig hasonlít egymásra, mi több: egyre jobban érzi magát a másik szerepében…

Bulgakov fergeteges szatíráját a moszkvai ősbemutató előtt egy nappal betiltották. Nem meglepő, ugyanis a darab kíméletlen kegyetlenséggel teszi fel a legkínosabb történelmi kérdést: mi a különbség a zsarnok és a házmester között?

Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadásban használt fényeffektek epilepsziás rohamot okozhatnak az arra érzékenyeknél!

AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. 2 ÓRA 30 PERC, EGY SZÜNETTEL.

Így készült az Iván, a rettentő a Szegedi Nemzetiben – videó ITT.