Meghirdette 2026/2027-es évadát a Szegedi Nemzeti
2026. MÁJUS 8.
Az évek alatt hagyománnyá vált, vidám hangulatú zenés műsorral, a Reök-palota előtt jelentette be 2026/2027-es évadát a Szegedi Nemzeti Színház.





Fotógaléria: Tari Róbert
Az előbérletezés május 11-én, hétfőn indul a Stefánia 6. alatti jegyirodában.
Az első 50 bérletvásárló páros belépőjegyet kap a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri Ajándékkoncertjére.
A 2026/2027-es évad új bemutatói:
Nagyszínházi bemutatók
• Giuseppe Verdi: La Traviata – opera (rendező: Koltai M. Gábor)
• Szabó Borbála – Varró Dániel: Líra és Epika – zenés mesejáték (rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta)
• Ábrahám Pál: Viktória – operett (rendező: Novák Eszter)
• Michael Ende – Fábián Péter: Momo – mesejáték (rendező: Fábián Péter)
• Szegedi Kortárs Balett: Zion – táncjáték (koreográfus: Juronics Tamás)
• Lionel Bart: Oliver – musical (rendező: Barnák László)
Kisszínházi bemutatók
• Örkény István: Kulcskeresők – groteszk dráma (rendező: Telihay Péter)
• Fejes Endre – Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem – zenés dráma (rendező: Forgács Péter)
• Szegedi Kortárs Balett: Marilyn – táncjáték (koreográfus: Giovanni Insaudo)
• W. A. Mozart: Figaro házassága – opera (rendező: Szőcs Artur)
• Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt – vígjáték (rendező: Hargitai Iván)
• Yasmina Reza: Az öldöklés istene – kortárs vígjáték (rendező: Tárnoki Márk)
• Szophoklész: Antigoné – tragédia (rendező: Koltai M. Gábor)
A jövő évad bérlettáblája itt letölthető.
* * * * * * * * *
NAGYSZÍNHÁZ
Giuseppe Verdi
La Traviata
opera
rendező: Koltai M. Gábor
2026. szeptember
Violetta Valéry, a párizsi nagyvilág ünnepelt hölgye először hiszi el, hogy a csillogás, az élvezetek és a felszínes kapcsolatok világán túl valódi boldogság is létezhet. Alfredo szerelme új élet reményét hozza el számára, ám a társadalmi elvárások, a családi érdekek és a múlt béklyói könyörtelenül közbeszólnak.
A La Traviata nem csupán egy megrendítő szerelmi történet, hanem a személyes szabadság és a társadalmi ítélet drámája is. Verdi zenéje egyszerre ragyogóan szenvedélyes és fájdalmasan intim: a fényűző bálok csillogása mögött egy asszony tragikus sorsa bontakozik ki, aki az utolsó pillanatig a szerelembe kapaszkodik.
* * *
Szabó Borbála – Varró Dániel
Líra és Epika
zenés mesejáték
rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta
2026. november
Két testvér, két különböző természet, kétféle világlátás: Líra inkább álmodozva figyeli a világot, Epika viszont kalandról kalandra veti magát. Amikor útnak indulnak, hogy megértsék önmagukat és egymást, játékos, verses formában tárul fel előttük – és a nézők előtt – a képzelet, a nyelv és a történetmondás végtelen birodalma.
A Líra és Epika mese a szavak erejéről, az eltérő nézőpontok gazdagságáról és arról, hogy a világot nemcsak megélni, hanem elmesélni is lehet. Humorral, költészettel és színházi játékossággal vezet végig azon az úton, ahol a fantázia és a gondolat egyszer csak közös történetté áll össze.
* * *
Ábrahám Pál
Viktória
operett
rendező: Novák Eszter
2027. február
Szerelem, vágyakozás és viszontlátás a nagy történelmi változások sodrában. A különböző országokon és kultúrákon átívelő cselekmény középpontjában egy régi szerelem áll, amelyről már-már mindenki azt hiszi, végleg elveszett – mígnem újra fellobban a remény.
Ábrahám Pál világhírű operettje egyszerre elegáns, sodró és érzelmekkel teli. A fülbemászó dallamok, a humor, a félreértések és a szenvedélyes találkozások mögött ott húzódik a kérdés: vajon elég erős lehet-e a szerelem ahhoz, hogy legyőzze a múltat, a távolságot és a körülményeket?
* * *
Michael Ende – Fábián Péter
Momo
mesejáték
rendező: Fábián Péter
2027. február
Momo különös kislány: nincs sok mindene, de olyan figyelemmel tud meghallgatni másokat, amire kevesen képesek. Egy napon azonban megjelennek a szürke urak, akik észrevétlenül lopják el az emberek idejét, és a világ lassan egyre sietősebbé, hidegebbé és embertelenebbé válik. Momo elhatározza, hogy szembeszáll velük.
A Momo varázslatos, mégis nagyon is ismerős történet arról, mi történik, ha már nincs időnk egymásra, a játékra, a csendre, az életre. Michael Ende klasszikusa kalandos és költői formában beszél a rohanásról, az elidegenedésről és arról, hogy a legnagyobb bátorság néha abban rejlik, ha megőrizzük emberi figyelmünket.
* * *
Szegedi Kortárs Balett:
Zion
táncjáték
koreográfus: Juronics Tamás
2027. március
A „Zion” szó ősi eredetű: a Sion-hegy neve, amely a zsidó–keresztény hagyományban az ígéret, az otthon és a szent közösség jelképe. Jelentése túlmutat a konkrét helyen: egy vágyott állapot, ahol az egyén és a közösség harmóniába kerül.
Zion egy zárt, mégis folyamatosan alakuló világ, amelyben a közös ritmus biztonságot ad – de ára van: az egyén feloldódása.
Ebben a közegben bontakozik ki két ember egymásra találása. Kapcsolatuk eleinte szinte észrevétlen rezdülés a közösség pulzálásában, majd fokozatosan válik egyre erősebbé, egyre kockázatosabbá. Szerelmük nemcsak egymás felé nyit kaput, hanem kérdéseket tesz fel a közösség működéséről is: meddig tartozunk össze, és hol kezdődik az egyéni szabadság? Hol húzódik a határ az önfeladás és az önazonosság között?
A közösség egyszerre válik megtartó erővé és korlátozó struktúrává. A két főalak története így nemcsak egy intim kapcsolat íve, hanem egy kollektív test rezdüléseinek lenyomata is.
A Zion a valahová tartozás vágyáról és az abból való kiválás bátorságáról szól – arról a törékeny pontról, ahol a „mi” és az „én” újrarendeződik, miközben a vágyott Zion talán sosem válik véglegesen elérhetővé.
A Zion az egyén és a közösség viszonyát vizsgálja: a beilleszkedés és az önmegvalósítás feszültségét. Zion nem ígéret a megérkezés-re, hanem kísérlet arra, hogy újra megtanuljunk együtt lenni.
* * *
Lionel Bart
Oliver
musical
rendező: Barnák László
2027. április
A Dickens-regény alapján készült világhírű musical főhőse Oliver Twist, az árva kisfiú, aki kegyetlen körülmények közül sodródik London sötét utcáira. A kiszolgáltatottság, a bűn világa és a felnőttek önzése közepette próbál kapaszkodót találni – barátságban, szeretetben, igazságban.
Az Oliver egyszerre szívszorító és felemelő történet egy gyermek útkereséséről. Lionel Bart nagyszerű dalai, a sodró jelenetek és az emlékezetes figurák egy olyan világot rajzolnak meg, ahol a nyomor és a
remény folyamatosan egymásnak feszül – és ahol a jóság, minden nehézség ellenére, újra meg újra utat tör magának.
* * * * * * * * *
KISSZÍNHÁZ
Örkény István
Kulcskeresők
groteszk dráma
rendező: Telihay Péter
2026. október
Egy hétköznapi helyzetből egyszer csak abszurd, kegyetlenül mulatságos és nyugtalanító történet bontakozik ki. A Kulcskeresők szereplői látszólag egyszerű emberek, akik próbálnak eligazodni kapcsolataikban, helyzeteikben, önmagukban – csakhogy ebben a világban semmi sem egészen az, aminek látszik.
Örkény groteszk látásmódja pontosan és kíméletlen humorral mutat rá a kiszolgáltatottságra, a kommunikáció zavaraira és a mindennapi létezés abszurditására. A Kulcskeresők egyszerre nevettet és feszélyez: miközben ismerős figurákat látunk, fokozatosan az a benyomásunk támad, hogy valójában mindannyian valami elveszett fogódzót keresünk.
* * *
Fejes Endre – Presser Gábor
Jó estét nyár, jó estét szerelem
zenés dráma
rendező: Forgács Péter
2026. október
Egy fiatal fiú többre vágyik annál az életnél, amelyet a valóság kijelöl számára. Kitalál magának egy másik világot, egy másik személyiséget, és miközben egyre mélyebbre merül saját hazugságaiba, maga is elhiszi, hogy lehet más, mint aki valójában. A játék azonban menthetetlenül tragédiába fordul.
A Jó estét nyár, jó estét szerelem szívfacsaróan mesél a vágyakról, az önámításról és a felemelkedés illúziójáról. Fejes Endre pontos társadalmi látlelete és Presser Gábor zenéje különös erővel beszél arról, milyen könnyen végzetessé válhat a vágy, ha nincs mögötte valódi kapaszkodó, valódi önismeret, valódi szeretet.
* * *
Szegedi Kortárs Balett
Marilyn
táncjáték
koreográfus: Giovanni Insaudo
2026. november
A Szegedi Kortárs Balett 2026 őszén új, egész estés táncprodukciót hoz létre Marilyn Monroe születésének 100. évfordulója alkalmából. Az előadás célja, hogy a 20. századi populáris kultúra egyik legikonikusabb alakját ne mint filmtörténeti legendát, hanem mint összetett, ellentmondásokkal teli emberi sorsot vizsgálja, kortárs táncművészeti eszközökkel. Marilyn Monroe alakja egyszerre testesíti meg a glamour, a női vágykép, a sebezhetőség és az identitásválság kérdéseit. A tervezett produkció nem narratív életrajzi feldolgozás, hanem asszociatív, érzelmi és testi szinten megszólaló színpadi mű, amely a „Marilyn-jelenséget” mint kulturális és pszichológiai konstrukciót bontja ki. Az előadás központi témái az önazonosság keresése, a nyilvános és privát én kettőssége, valamint a női test társadalmi reprezentációja.
A koreográfiát Giovanni Insaudo jegyzi. Insaudo saját művészi nyelvet épít, a kortárstánc eszközeivel új narratívákat és fizikai kifejezésmódokat hoz létre. Insaudo koreográfiai megközelítése különösen alkalmas Marilyn Monroe alakjának újraértelmezésére: a test, mint kifejező és kiszolgáltatott médium kerül a középpontba, a mozdulatok egyszerre hordozzák a csábítás, a feszültség és a belső törékenység rétegeit.
A produkció a Szegedi Kortárs Balett társulatának magas technikai felkészültségére és színészi érzékenységére épít. Az előadás vizuális világa minimalista, mégis erőteljes: a fény, a zene és a mozgás szoros egységet alkot, kerülve az illusztratív megoldásokat. A zenei anyag kortárs kompozíciókból és hangkulisszákból áll, amelyek finom utalásokkal idézik meg Marilyn korát anélkül, hogy konkrét zenei idézetekre támaszkodnának.
A bemutató nemcsak tisztelgés egy ikonikus művész előtt, hanem reflexió is a mai néző számára: mit jelent ma ikonként élni, hogyan válik az ember képpé, és milyen árat fizet ezért az egyén. Az előadás különös hangsúlyt fektet arra, hogy a fiatalabb generációk számára is releváns módon szólaljon meg, hidat képezve a történelmi emlékezet és a kortárs művészeti gondolkodás között.
* * *
W. A. Mozart
Figaro házassága
opera
rendező: Szőcs Artur
2026. december
Egyetlen nap alatt felbolydul a ház: szerelmesek, szolgák és urak, régi sérelmek és új tervek szövik át egymást a félreértések, cselszövések és váratlan lelepleződések forgatagában. Figaro és Susanna az esküvőjükre készülnek, de a gróf szándékai, a féltékenység és a titkok mindent összekuszálnak.
A Figaro házassága a zenetörténet egyik legszellemesebb és legemberibb operája. Mozart remekműve könnyednek tűnő, ragyogó komédia, amely a humor és a virtuóz zenei játék mögött élesen mutatja meg a hatalom, a vágy és a kiszolgáltatottság viszonyait. Egy világ, ahol mindenki szeretne boldogulni – de senki sem úszhatja meg önmaga lelepleződését.
* * *
Bernard Slade
Jövőre veled ugyanitt
vígjáték
rendező: Hargitai Iván
2027. január
Két ember találkozik, noha látszólag semmi közük egymáshoz, és ebből az egyszeri alkalomból különös, éveken átívelő kapcsolat születik. Doris és George évente egyszer találkoznak, miközben körülöttük változik az élet, a világ, a házasságuk, a gondolkodásuk – és ők maguk is.
A Jövőre veled ugyanitt keserédes, finom humorú történet az idő múlásáról, a hűségről, a szerelemről és az emberi kapcsolatok bonyolultságáról. Bernard Slade darabja egyszerre szellemes és megható: arról mesél, hogy egy kapcsolat néha éppen attól válik fontossá, hogy nem fér a szokványos keretek közé.
* * *
Yasmina Reza
Az öldöklés istene
kortárs vígjáték
rendező: Tárnoki Márk
2027. március
Két házaspár találkozik, hogy kulturáltan, felnőtt módra beszélje meg gyermekeik konfliktusát. A jó szándékú egyeztetés azonban hamarosan szétesik: az udvariasság mögül előbújnak a sértettségek, előítéletek, hiúságok és indulatok: a beszélgetés egyre komikusabb, egyre kegyetlenebb fordulatokat vesz.
Yasmina Reza világhírű darabja mesterien mutatja meg, milyen vékony réteg választja el a civilizált viselkedést az ösztönös rombolástól. Az öldöklés istene sziporkázóan szellemes és pontos színmű arról, milyen törékeny a kulturáltság látszata – és milyen gyorsan elszabadulhat a bennünk rejlő káosz.
* * *
Szophoklész
Antigoné
tragédia
rendező: Koltai M. Gábor
2027. április
A thébai király parancsa szerint Polüneikészt, a hazaárulónak bélyegzett testvért nem szabad eltemetni. Antigoné azonban az isteni törvényre és a családi kötelességre hallgatva szembeszáll Kreón akaratával. Döntése nemcsak saját sorsát pecsételi meg, hanem mindazokét is, akik a hatalom és a lelkiismeret közé szorulnak.
Az Antigoné az európai drámairodalom egyik alapműve, amely ma is elementáris erővel kérdez rá törvény és erkölcs, állam és egyén, hatalom és felelősség viszonyára. Szophoklész tragédiája nem kínál könnyű feloldást: éppen attól megrendítő, hogy szereplői mind a maguk igazságát követik, miközben lépésről lépésre közelednek a katasztrófához.




